.

Péntek délután a helyi sóbarlangban tölthettük az időnket egy munkahelyi projekt keretében.

Mivel sosem jártam még ott, kaptam a lehetőségen. Kolléganőm még inkább, mert kicsit megfázott és megváltást várt -legalábbis ideiglegesen. Finom és forró gyógytea volt a welcome drink, gyömbéres,citromos,mentás cucc, teljesen natúr. Teát a legjobb így inni, semmi cukor vagy ilyesmi.

Szemezgettünk tavalyi és friss diót, miközben összeszedtük annak minden jó hatású tulajdonságát az emberi szervezetre. Aztán cipőt le és irány a sós levegőjű barlang! Kicsit hidegnek találtam ahogy leültem, de kérésre a fűtés is elindult. Meditációs zene ugyan szólt, de mi többet kacagtunk, mint koncentráltunk, mert volt aki még itt is dolgozott és a többiek viccesen leintették.

Az előtérben masszázsfotel, jade köves masszírozóágy és dimenziókapu is várt ránk. A jade-hoz sajna nem tudtam hozzájutni, nagyon népszerűnek mutatkozott, de a fotelt kipróbáltam. Élvezkedtem 15 teljes percig. Közben beszélgettem az illatágyon heverő Noémivel, aki megérezvén a levendula bukéját elmondta: épp ilyen  növényt  ültetett. De nem tud mit kezdeni a virágokkal,ki szokta dobni, most azonban rájött, hogy párnába varrja. Én nem éreztem ezt az odort , de majd kiszédültem a fotelból. Kidobniiiiii? Kész vétek!!!!

Meséltem neki a felhasználás sokszínűségéről, de főleg a levendulaszirupról amit még a nyáron főztem.

És mivel még nem posztoltam, most íme!

Ehhez  2 maréknyi szárított levendulavirágot fél liter forró vízzel leforráztam és lefedve egy éjszakán át ázni hagytam.

Másnap tűzre tettem és kb. a feléig beforraltam. Ekkor tettem bele 20 dkg cukrot és még kevés ideig együtt forraltam. Majd elzártam a gázt és mikor már picit hűlt, 10 dkg méz is belekerült.

Mély intenzív színe lett. Aki világosabban szereti, facsarhat bele citromlevet. Száraz borhoz,fagyinak öntetként, sütibe belekeverve kiváló kísérő. Nyugtatja a testet lelket, igazi aromabomba!

Noémi lelkesen hallgatta, de kissé nyugtalankodott, hogy ő ezt nem tudná elkészíteni! Dehogynem, hétfőn a gyalogtúrán még ráerősítek az önbizalmára!

Na, amint kiszálltam a székből alaposan megdögönyözve, Attila ,a természetgyógyász egy gyors meditálásra invitált bennünket. A csapat létszáma ekkorra alaposan megcsappant, mindössze öten ültünk vissza a barlang jótékony levegőjébe. Na, milyen illóolajat cseppentett a tenyerünkbe kezdésként Attila? Levendulát.

Az elején kicsit nehezemre esett ellazulni, de sikerült a csupán légzésre való koncentrálás közben és a végén eldobtam a képzeletbeli kosárba néhány problémát. Őszintén remélem: beletaláltam és nem csak mellé ment!

Egy biztos: otthon elővettem Gurdeh Singh szitárművész lemezét és meghallgattam a Raag Bhairaivit-t. Már csak ezért is megérte!