Igazi magyar konyhák és a pókhálók dícsérete.
Minap egyik csoportomban örömmel fedeztem fel, hogy a csoporttársak egyre-másra megosztják egymással szeretett konyháik fényképeit.
-Végre- sóhajtottam fel, hiszen ezek a helyiségek különösen a szívem csücskei. Mindegyik konyha egy-egy sors. Egy asszony életének lenyomata.
Nem kiglancolt, hibrid, csíramentes, fényképezésre előkészített, "Lakáskultúrás" konyhák. Valódiak!
Persze, mindenki olyat akarna, de tudjuk: a lehetőségek messze elmaradnak a vágyott szépségektől sokunk háztartásában.
Személy szerint nekem is a meleg, családias, kissé régies , praktikus, vidékies hangulatú konyhák állnak közel a szívemhez.
Frappánsabban meg sem lehetett volna fogalmazni a dolgokat, mint ahogy T. Éva tette:
"Kedves Csoporttársak!
Nagyon kellemes, és vadiúj érzésekkel szembesülök itt már sokadszorra...
Először vonakodtam én is megmutatni a konyhámat (nem, nem amiatt, hogy esetleg másnak fájdítanám a szívét, mert neki nincs ilyen - hiszen a csoport lényege, hogy vagy megmutatni, vagy nézelődni, szerencsésebb esetben mindkettőt kedvelő tagok vannak itt, inkább azért), mert - valljuk be - nem jellemző ez így, az interneten... Általában az emberek nem szeretik megmutatni, hogy milyen körülmények között élnek (főznek stb.), vagy ezért, vagy azért...
Itt viszont megcáfolódik minden. Ebben a csoportban hihetetlen, és egyre növekvő számú (most éppen 8130) nyitott szívű ember "jött össze", akik közül nagyon sokan kitárták már a saját(!) intim szférájukat, és megengedték, hogy bepillanthassunk hozzájuk. Nem csak most, a konyhákkal (amit személy szerint is köszönök, nem győzöm hangsúlyozni, hogy öröm nézelődni), de már alapból a családjuk elé tett ételekkel (időt ráfordítva, hogy megírják a recepteket, hogy más is elkészíthesse), a szeretteiket, ünnepeket, fontos eseményeket megmutató képekkel.
Én elsősorban azt szeretném megköszönni (és nem akartam egyenként odaírni pl. minden konyha alá, mert nincs rá kapacitásom), hogy félretéve az internetes előítéletet olyan élményeket adtok, amivel mindenképpen értelmet nyer a közösségi háló fogalma..
A minimum, hogy én is feltettem, ezzel kimutatva a hálámat.
(Félreértés ne essék, megértem azokat is, akik megőrzik az intimitásukat ilyen-olyan okból, de az az érzésem, hogy picit az exhibicionista hajlamúak, vagy éppen segítő szándékúak vannak többségben...)
Öröm köztetek lenni!"
Na, ennyi örömködés után egyszer csak betette lábát az ármánykodás.
Történt ugyanis: egyik tagunk a másik konyhájában egyvalamit talált megemlítésre méltónak: egy pókhálót a sarokban.
Ennek hangot is adott, nem a legszebb és legillendőbb stílusban.
Erre elszabadult a pokol!
Mindenkinek volt hozzáfűzni valója a dologhoz, s kapott hideget-meleget a negatív kommentelő.
Néhányat megmutatok:
-Az elmúlt napok emlékére. Pók volt a sarokba?????? Na és????? Készült a vacsi.
- Fincsi ropogós!!! Előtte szuvidálva lehetett??
- Nem sous vide gép nem volt a konyhában, csak pók.
-Az én konyhámban meg szúnyog nincs........megették a pókok!
-Ha te nem volnál, meg a penész, ki enné meg a kenyeret?
-Az update Ecam! KI MÁS?????
-Pókhálós képet akaroooooooooook.....
-Én is leszedtem a pókica hálót....de csak azért mert verseny van: ki szövi meg előbb? Lajos a konyhában vagy az előszobában Böbike?
-A pókot nem szabad bántani, mert vele együtt kiűzöd a lakásból a szerencsét!
-Én direkt tenyésztem Őket!!! Remek becukrozva vattacukor helyett!! :))))
-Ennyi erővel Aradszkinak is szólhatna mert ott meg:"Pókháló van már az ablakon."
-Hihetetlen számomra, hogy ebben a konyhában, ahol annyi szuper apró részlet van, pont a pókhálót szúrta ki, és sietett is megjegyezni... hát, komolyan mondom... tedd túl magad nagyon gyorsan rajta!
-RAGASZKODUNK A PÓKHOZ......EZ PETICÍÓÓÓÓÓÓ!!
-Különben is a pókháló bio légyfogó!
-Nem olvastam a hozzászólásokat,csak most a tiedet,de....az vesse rád az első követ,akinek még nem volt,vagy nincs pókhálója a lakásban. A fejünk nincs mindég a plafonra szegezve. Más dolgunk is van a világban nem csak a porcica szedés. Nekem a teraszon egy sarokban,mindég pókháló van,mert ott lakik Samu a pókunk. Szeretjük,gyönyörű hálót készit,büszke vagyok a munkásságára,mert tele van a hálója léggyel.Mikor a teraszt pókhálózom,azt a sarkot kihagyom,vagy ha véletlenül elszakítom,akkor elnézést kérek tőle. És le sz..om,aki ezért pálcát tör felettem.Így érzem jól magam a pókommal együtt.
-A miénket Icának hívtuk, a bim-bam csengőben lakott és ha csöngettek - mi nem is igazán hallottuk meg, de ha mintha csöngettek volna, csak ránéztünk a csengőre, mert Ica kijött olyankor.
-Legközelebbi fotós projektünk a pókhálós sarkok bemutatása legyen! Pók csak egészséges lakásban él.
-Neked pókhálód van, neki meg kevésbé jó természete. Én a pókot választom.
-A szombathelyi főiskola biológia tanszékén volt egy szoba, ahol a pókok szabadon szőhették a hálójukat éveken át. Mindenki tudta, hogy ez tudományos célokért van, a takarítónőknek tabu terület volt. Mindaddig, amíg egyszer fel nem vettek egy új takarítónőt, aki nagyon lelkes és buzgó volt. A történet végét sejthetitek.
-Mit gondoltok ez már megfelel a "pókháló felügyelőnek"! ha-ha
-Nálam szabadon szőnek fonnak, mert én meg babonából nem ölöm meg őket!! Akit zavar a pókháló az leszedi...én a véletlenre bízom...ha beleakadok az nem szándékos ...ezzel nyugtatom magam.
-Na jó.... De hiányzik azért a pók haverunk.....elvitte az APEH?
-Azok nem pókhálók, hanem legényfogók.
-Igaz! Lehet, hogy a pókcsávót akarta vele megfogni. Megjegyzem ebben a csoportban nem szokás egymást fikázni. Ha nem tetszik valakinek a H. pókhálója, akkor nem kell ide járogatni. Nem szeretjük a mísz p...ákat.
-A korábbi megjegyzésről lemaradtam, de azt tudom mondani, ha megjárta volna az Intenzív osztályt, nem a pókháló lenne a legnagyobb fájdalma. Ilyen sértést senkinek nem mondunk ! Régen árultak egy könyvet, az volt a címe : " Tudni illik, hogy mi illik " lapozgatni kell naponta !
Néhány nap múlva persze elültek az indulatok, de még elő-elő hozzák, példaként! A pókháló legyen velünk- köszöntés, és a sorban fotózott házipókok ezt mutatják.
Mindennek van tanulsága, így ennek is!
Mi, magyar nők/férfiak szeretjük a pókokat és a pókhálókat. Az epés, rosszindulatú embereket kevésbé!
Íme, itt van néhány hétköznapi," hús-vér" konyha képe a teljesség igénye nélkül.
Kedvesek, szépek, és a mieink!
Ha szívesen elküldenéd Te is a konyhád fotóját, ne habozz! Bővül a fotótárunk!
Utolsó kommentek