Nem mondanám, hogy rajongok a panírozott holmikért. Sajnálom rá az időt, a sok pepecselést vele. Ami aztán öt perc alatt eltűnik. Ráadásul unalmasnak tartom, és a zsírban vagy olajban sütés miatt kevésbé egészségesnek. Ha máshol eszek ilyesmit és látom: mennyire tocsog az olajban, inkább lehúzom a húsról és úgy eszem.
A zöldségekkel sem állok másként, bár a rántott karfolt és gombát imádom. Fiam azt kérte, jön a kis barátnője, a sült krumpli mellé dobjak már az olajba rántott pityókát is, ez az egyik kedvence. Bevallom, sosem készítettem még. Nem túl lelkesen nekiálltam...volna. Nosza, gyorsan kizavartam a férfiút kolompért ásni,mivel csak apró példányok sorakoztak a kosárban. Az idei termés elég vacak, de csak sikerült.
Közepes darabokat meghámoztam, vastag szeletekre vágtam,sóztam, és a szokásos módon beleforgattam lisztbe,sós felvert tojásba, morzsába.
Közepes lángon sütöttem aranybarnára. Közben kiderült, mégsem érkezik a leányzó. Próbáltam megtudni az okát az ifjú hősszerelmestől, de ő csak búslakodott, szóba sem állt velem. Mikor készen lett a vacsora, hiába hívtam az asztalhoz. Bevittem neki így hát, és örültem, amikor fél óra múlva üres tányért láttam az asztalon.
Na, szépen elfogyott a csirkemell, a sült és rántott krumpli, elégedetten pihentem, amikor hallom, nyílik az ajtó. Valaki veszi le a cipőjét és csendben somfordál a folyosón. Kinézek, hát ki az? Bella.
Örültem nagyon de rögtön közöltem: valahogy elfogyott a rántott grulya.
Nem baj-, felelte és már benn is volt a szobában, ahol lemondtak már a látogatásáról, és rettentően örültek a mégis bekövetkező vizitnek.
Eszembe jutott a tegnapi sütemény és láss csodát, egyetlen szelet még árválkodott a tepsiben. Azt nyújtottam át ünnepélyesen a leányzónak. Talán megteszi ! És megeszi!
Nahhh, ennyit a rántott krumpliról. Azt hiszem továbbra is lemondok róla.De üsse kő,bármikor kérik , elkészítem :) És jó sok házi ketchup-pel nem is olyan rossz étek!
Utolsó kommentek